Időről időre lehet találkozni olyanokkal, akiknek néhány hetes próbálkozás után “nem vált be” a növényi étrend, vagy akár kifejezetten a nutritáriánus étrend. A legtöbbjük nem nyitott arra, hogy egy tapasztaltabb személy segítsen felderíteni a kudarc okát és javítani a hibákat, ezért ezek az emberek általában csak egyszerűen leírják ezt az étrendet és visszatérnek a saját megszokott táplálkozásukhoz.
Mint minden változás, életmódváltás, a növényi étrendre való átállás is hordozhat nehézségeket, azonban ha fel vagy készülve rájuk és tudod mi a megoldás, akkor garantálom, hogy megtalálod a növényi táplálkozásnak azt a stílusát a nutritáriánus étrenden belül, ami 100%-ig megfelel az igényeidnek és amivel eléred a célodat a fogyás és/vagy egészségfejlesztés területén.
Ebben a négyrészes cikksorozatban a leggyakoribb 12 buktatót mutatom be, és ezek elkerülésének pofonegyszerű módjait. Tarts velem, hogy bebizonyítsam neked, nem vagy kudarcra ítélve!
Tápanyaghiány
A leggyakoribb kritika, ami a növényi étrenddel kapcsolatban felmerül az emberek fejében, az a tápanyaghiány. Holott a nutritáriánus étrend lényege éppen az, hogy minél magasabb tápanyagsűrűségű ételeket juttass a szervezetedbe.
Valójában csak két olyan tápanyag van, amit nem tudsz táplálkozással megfelelően bevinni, a B12 és a D-vitamin. De elárulom neked, hogy vegyes étrenden éppen annyi az ezekhez kapcsolódó hiánybetegség, mint növényi étrenden.
B12
A közhiedelemmel ellentétben a B12-nek nem állati forrásai vannak. Olyan – jellemzően a talajban és a szervezetünkben – élő mikroorganizmusok állítják elő, amelyek az ipari növénytermesztés, talajfertőtlenítés következtében kipusztultak a termőföldből, ezért kénytelenek vagyunk valami módon pótolni. Már folynak a kísérletek, hogy milyen természetes táplálékkal fedezhetjük a B12 igényünket, de amíg nincs erre megnyugtató megoldás, érdemes az étrendkiegészítőt választani.
Miért lehet, hogy vegyes étrenden nagyobb a B12 bevitel?
Nem azért, mert az állatok szervezetében termelődik B12, hanem azért, mert a tápjukhoz keverik. Sajnos ezt nem azért teszik, hogy mi elég B12-höz jussunk, hanem, hogy nehogy idejekorán elhulljanak az állatok, mivel az ő szervezetüknek is szüksége van erre a vitaminra. Állati terméket enni pusztán a B12 fedezése miatt olyan, mint kólát inni a folyadékszükségletünk fedezése miatt.
D-vitamin
Mivel a D-vitamint napfény hatására szintetizálják a bőrünk sejtjei, ez voltaképpen nem is táplálkozási kérdés, vegyes táplálkozáson ugyanúgy fontos pótolni a D-vitamint ősztől tavaszig.
Fehérjepara és a komplettálás áltudománya
Nincs olyan növényi étrenden élő, aki még nem kapta meg a kérdést, hogy “hogyan pótolod a fehérjét?”. Nos, a fehérjét nem kell “pótolni”, ugyanis a szervezetünk a saját fehérjéit maga állítja elő olyan aminosavakból, amelyeknek jelentős részét – a nem esszenciális aminosavakat – szintén képes előállítani magának. A jó hír viszont az, hogy a jelenlegi kutatások szerint minden növény amit csak megehetünk minden esszenciális és nem esszenciális aminosavat tartalmaz. Ezeket az aminosavakat a szervezet képes tárolni is, így még csak arra sem kell figyelnünk, hogy milyen alapanyagokat eszünk együtt, elég, ha a táplálkozásunk színes és változatos.
A fehérjék komplettálása népszerű áltudományos frázis, amit egy szociológus talált ki 1971-ben és 1985 körül vissza is vonta. Erről a sztoriról készítettem egy videót, amit itt nézhetsz meg.
A “krumplisaláta” csapdája
Svédasztalos éttermi ebéd a férjem családjával, egyedül én vagyok növényevő a társaságban. A sógornőm, meglátva a tányéromat, csak ennyit kérdez:
– Krumplisaláta?
Ha a hús + köret + saláta szentháromságban gondolkodunk és kivesszük a húst, tényleg csak a krumpli és a saláta marad.
Kezdő növényevők tipikus buktatója, hogy azt eszik amit eddig, kivéve a húst, és akkor tényleg csak a “krumpli meg a saláta” marad. Napestig magyarázhatnám a problémákat ezzel, de most csak felvillantok néhányat: tápanyaghiány, éhség, egyoldalú, unalmas étrend.
A növényi étrend, ha jól csinálod, nem szűkíti, hanem hihetetlen módon kitágítja a palettát. A krumpli-rizs szokásos köretek helyett megismerkedhetsz köretként a gabonák, álgabonák és gumós zöldségek széles palettájával, mint a köles, zab, hajdina, árpa, bulgur, quinoa, amarant, édesburgonya, különböző tökfajták. A fehérjében gazdag, laktató komponens már nem csak az a 3-4 féle állati termék lehet amit eddig ettél, hanem a különböző színes bab- és lencsefélék, borsófélék, tofu, tempeh is beállnak a sorba, és az egészséges zsírokat képviselő magvak és diófélék. Mindezt zöldségek és gyümölcsök színes választékával kiegészítve az étrended izgalmasabb lesz, mint valaha.
Próbáld ki, hogy működik a gyakorlatban! Nézd meg azt a kéthetes mintaétrendet, amivel már többszázan elkezdték sikeresen a növényi táplálkozást!
Még kínosabb kérdések jönnek a cikksorozat következő részében, például, hogyan ne legyen rémálom a nagy családi ebéd, ha növényi étrenden vagy, illetve hogyan ne állj a konyhában egész nap, akkor sem, ha kétfelé kell főznöd. Tarts velem, érdemes lesz!
Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel a hírlevélre, hogy kapj róla értesítést!
